2024.05.05. | Mesetár
Élt egyszer a régmúlt időkben egy Száribaj nevű kán. Összehívatta egyszer a népét, és azt mondta: – Immár negyven éve vagyok a kánotok. Az alatt az idő alatt sokat láttam, sokat hallottam. Eljött az időm, meg kell halnom, csakhogy nincs utódom, akire a kánságot...
2024.05.05. | Mesetár
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öreg király, s annak egy dali szép fia. Meghal az öreg király, a királyfira marad az ország, de nem volt felesége. Gondolja, elmegy világot látni, benéz ide is, benéz oda is, majd talál magához illő...
2024.05.05. | Mesetár
Nem a szépség, a jó szív teszi az embert. Élt egyszer egy asszony, akit Tavgatnak hívtak. A szeme éjfekete, két varkocsa hosszú. Foga meg olyan fehér, mint a sirály tolla. Ez a Tavgat senkire sem mosolygott, és senkit sem szeretett. Még kicsiny leányát sem becézte....
2024.05.05. | Mesetár
Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király, ennek a királynak meg egy olyan lánya volt, aki mindent meglátott az egész világon. Senki se tudott előle úgy elbújni, hogy meg ne látta volna. Egyszer ez a király azt hirdette ki az egész országban, hogy aki az ő...
2024.05.05. | Mesetár
Élt egyszer réges-régen egy király meg egy királyné; szerették egymást, népük is szerette őket; gond, baj, betegség sosem szakadt rájuk; de hiába volt meg mindenük, hiába termett nekik hét határ, hiába álltak válogatott paripák az istállójukban, hiába virultak a világ...
2024.05.05. | Mesetár
Azokban az időkben, amelyek rég elmúltak, de hamarosan visszatérnek, fehér ég és fehér hó ragyog minden áldott nap… a távolban feltűnő emberek, kutyák és medvék apró pici pontok csupán. Itt semmi sem terem könnyen. Olyan erősen fúj a szél, hogy az embereknek fel kell...
